Főoldal

SEGÍTSÉG

MEGBÍZHATÓSÁG

SZAKÉRTELEM

PONTOSSÁG

Panaszainak végleges megoldásához, azaz a teljes gyógyuláshoz vezető úton készek vagyunk vagyunk elkísérni Önt.

Forduljon bátran tevékenységüket magas színvonalon művelő szakemberekből álló csapatunkhoz! Panaszait, adatait bizalmasan kezeljük!

Honlapunkat a hazai és nemzetközi szakirodalomban fellelhető újdon- ságokkal frissítjük, így Ön teljes képet kap a világon elérhető összes kezelési lehetőségről.

Egészségközpontunk küldetése, hogy kíméletes, költség-hatékony, korszerű ellátást nyújtson minden hozzánk forduló beteg számára.

SEGÍTSÉG A TELJES ÉLETHEZ! A VIZELETTARTÁS TÖBBÉ NEM PROBLÉMA!
Rákász Életmódközpont - Kaposvár, Németh István fasor 27.

A hólyagkontroll működése és zavarai

I. A HÓLYAGKONTROLL MŰKÖDÉSE

Image

A hólyagműködés ellenőrzésének központjai túlnyomórészt a medencében (pelvis) találhatóak. Álljon fel és tegye a csípőjére a kezeit. A kezei alatt érzi a medencecsontot. A medence egy felfelé nyitott tálhoz hasonlítható, melynek alján nyílások találhatók. Itt helyezkedik el számos szervünk: itt találjuk a húgyhólyagot, a méhet, a végbelet többek között. A hasüreget a külvilág felé a medencefenék zárja le. Felépítésében harántcsíkolt - tehát akaratlagosan működtethető - izmok, kötőszöveti elemek és szalagok vesznek részt. Ezek együttesen erősen és megfelelő helyzetben tartják a kismedencei szerveinket, így biztosítva a zavartalan működésüket.

Image

A húgyhólyag simaizmok hálózatából épül fel, mely a nem akaratlagos, vagy más nevén vegetatív idegrendszer befolyása alatt áll. A hólyag zavartalan működésekor nyomásemelkedés nélkül fogadja magába és tárolja a vesék irányából érkező vizeletet. Ilyenkor az izomzat teljesen ellazult állapotban van. Amikor a hólyagban tárolt vizelet mennyisége elér egy bizonyos mennyiséget, a hólyag jelzést küld az agyi vizelési központba. Ez a teltséget jelző szignál vizelési ingerként tudatosul, és felszólít arra, hogy keressük fel a mellékhelyiséget. Ép ellenőrzés és működés alkalmaiban a vizelési inger nem parancsoló jellegű, tehát van időnk felkeresni a toalettet. Amikor elértük a kívánt helyet és elfoglaltuk a megfelelő testhelyzetet, az agyból újabb jelzés érkezik: a kétféle izomzatból felépülő - belső simaizom és a külső harántcsíkolt izmokból álló - zárókészülék vagy szaknyelven szfinkter ellazul, ezzel egy időben az ellazult hólyagizomzat pedig összehúzódik és a vizelet a húgycsövön keresztül a külvilágba ürül.
Ezzel a vizelési ciklus lezárul, az újabb utasításra a zárókészülék összehúzódik, a hólyag pedig újabb vizeletet fogad.

A jól működő húgyúti rendszer pontos, finoman vezérelt szabályozás eredménye, melyben az elemek összehangoltan működnek:

  • A medencei izmok megfelelő helyzetben tartják a kismedencei szerveinket, így a hólyagunkat is.
  • A zárókészülék zárja és megfelelő helyzetben nyitja a húgycsövet.
  • A megfelelő idegrendszeri központok ellenőrzik és szabályozzák a hólyag és a medencefenék elemeit.

II. A HÓLYAGKONTROLL ZAVARAI

Image

MI VEZET A HÓLYAGELLENŐRZÉS ZAVARÁHOZ?
A legtöbb hólyagszabályozási zavar két ok miatt fordul elő: az egyik amikor a hólyag izomzata gyengén működik, a második fő ok pedig amikor az izomzat túlságosan aktív. A két leggyakoribb ok mellett még megemlítendő a beidegzés zavarából eredő kiürítési probléma.

  • ha a külső, akaratlagosan működtethető izomzat gyengén zárja a húgycsövet, akkor nevetés, tüsszentés, hajolás és nehéz tárgyak emelésekor vizeletvesztés jön létre. Ezt a formát hívjuk stressz inkontinenciának. Kialakulásában legfőbb szerepe a szülésnek és az időskori hormonális változásnak van. A vizeletcsepegés leggyakoribb formája, minden második tartási zavarban szenvedőnek van stressz inkontinenciája. A kismedencei tartó elemek - izmok, szalagok, kötőszöveti kapcsolódás - hüvelyi szülés, hormonális változás hatására megnyúlnak, nem tudják a rá háruló feladatokat maradéktalanul ellátni és kialakul a vizeletcsepegés. Kialakulhat még un. használaton kívüli sorvadás útján is , nem szült hölgyeknél is, ha a medencei izmokat nem megfelelően használják.
  • néha a hólyag izomzata idővel túl aktívvá válik, melyhez többféle betegség vezethet. Ezekben az esetekben erős késztetést és sürgető ingert lehet érezni, még abban az esetben is amikor a hólyagban minimális mennyiségű vizelet van. Ezt a formát hívjuk parancsoló vizelettartási zavarnak, vagy nemzetközileg elfogadott kifejezéssel urge (ejtsd: ördzs) inkontinenciának. Itt a hólyagizomzat túlságosan aktívan működik. A késztetéses inkontinenciában szenvedő azt érzi, hogy nem ürült ki a hólyagja és ezért jelentkezik nála a gyakori vizelési inger. Számos ok vezethet ehhez: húgyúti gyulladás, idegsérülés, alkohol fogyasztás, valamint számos gyógyszer.
     

Inkontinencia

Amikor a vizeletelvezető rendszer jól működik, a felépítésükben résztvevő izmok és az ellátó idegeik összehangoltan működnek. A tárolási fázisban - amikor a hólyagban a vizelet gyűlik és megfelelő mennyiség eléréséig vizelési inger nélkül tárolódik - a hólyag izomzata ellazult állapotban van, ha a vizeletmennyiség elért egy bizonyos mennyiséget, akkor a hólyag jelzést küld az vizelési központokba. Ezt a jelzést vizelési ingerként észleljük, képesek vagyunk felismerni és megfelelően értékelni ezt az állapotot. A jelzésre a hólyag izomzata összehúzódik, ezzel egyidőben a hólyagot záró hólyagnyak izomzata ellazul és a vizelet maradéktalanul kiürül. Ez a kiürítési fázis. Ha a jelzés valamilyen oknál fogva nem teljes, a hólyag szabályozása különféle zavarokhoz vezethet. Az idegi sérülés három féle működési zavarban nyilvánulhat meg:

  1. Hólyagtúlműködés (overaktív hólyag): az idegi szignál rossz időben érkezik az agyba, akkor, amikor a hólyagban még alig van vizelet. A tünetei:
  • gyakori vizelési inger (nappal legalább nyolc éjszak legalább két alkalommal jelentkező vizelési inger)
  • parancsoló érzés - erős, nehezen elnyomható erős késztetés a vizelet kiürítésére.
  • késztetéses inkontinencia - a hirtelen fellépő vizelési ingereket követő vizelettartási képtelenség
  1. A külső záróizom gyenge működése - a húgycsövet körülvevő záróizomzat, mely normális körülmények között a hólyag telődési fázisában mindvégig lezárja a húgycsövet, meggyengül és a vizelet változó mennyiségben elcsepeg. A működési zavar jelentkezhet még úgy is, hogy akkor húzódik össze, amikor nem kellene, ekkor a vizelés hirtelen megszakad.
  2. Maradékvizelet kialakulása. Az idegi jelzés ebben az esetben nem érkezik az agyba, a hólyag túltelődik, a megemelkedett hólyagnyomás megakadályozza a vesék felöl érkező vizelet beömlését a hólyagba és tartós fennálláskor vesekárosodáshoz vezet. A pangó vizelet kedvez a gyulladás kialakulásának. A hólyag túltelődése túlfolyásos inkontinenciához vezethet.