Melyik országban van a legkevesebb hipertónia

Veszélyes lehet a koronavírus az idősebb szívbetegekre

Az életkoron túl jelentősen növelik a rizikót az alapbetegségek, amelyek közt első helyet foglalnak el a szív-érrendszeri betegségek. Ez a vizsgált alapbetegségek közül tehát az első helyen szereplő rizikófaktor, olyan betegségek előtt, mint a diabétesz, a krónikus légzőszervi betegségek és a daganatok.

Világos tehát, hogy az idősebb kardiovaszkuláris betegeknek különösen óvatosnak kell lenniük ebben az időszakban. Ilyen tünetekre kell figyelni A COVID nevű vírus szinte teljesen ugyanolyan tüneteket okoz, mint a klasszikus influenza, vagyis kimerültséget, lázat és száraz köhögést. Egyes betegeknél — különösen az idősebbeknél és a krónikus betegségekkel élőknél — a folyamat tüdőgyulladássá fajulhat, amely mellkasi fájdalommal, légszomjjal járhat.

Érdemes megjegyezni, hogy a koronavírus sokkal kevésé okoz olyan tüneteket, mint az orrfolyás, a tüsszögés vagy a torokfájás — ezek inkább a megfázás tünetei lehetnek.

Mit tehetnek a magas vérnyomásos és a szív-érrendszeri betegek? Mind a kardiovaszkuláris betegeknél, mind a magasvérnyomás betegeknél a fő cél, hogy a lehető legjobb állapotban legyenek, a lehető legjobban karbantartott immunrendszerrel és alapbetegséggel.

A magas vérnyomás gyógyszeres kezelésének fő célja, hogy úgy csökkentse az értékeket, hogy a lehető legkevesebb mellékhatást okozza, és a lehető legkevésbé befolyásolja a mindennapi tevékenységet, ezért van szükség a rendszeres ellenőrzésekre. A gyógyszerek kombinálására a kontrollokon mért értékek, vizsgálatok és a beteg személyes tapasztalatai alapján kerülhet sor, egy-egy újabb szer hozzáadásával. Természetesen ilyenkor figyelembe kell venni a gyógyszerek egymásra gyakorolt hatását és együttes szedésük esetén pontosan kell beállítani minden egyes szer dózisát.

Olyan látszólagos apróságok befolyásolhatják az eredményt, mint a gyógyszerek bevételének időpontja.

Ezért kell részletekbe menően kidolgoznunk a kezelést. A folyamatos visszaellenőrzésre az idősebbeknek is szükségük van, nem szabad azt gondolni, hogy náluk már melyik országban van a legkevesebb hipertónia szükséges változtatás a jó állapot megtartásához — hangsúlyozza dr.

Sztancsik Ilona, Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. Ezért a kontrollok során nem csak a vérnyomást mérjük meg újra és újra, de rendszeresen szükség van laborvizsgálatokra, a szív- érrendszeri betegségek rizikófaktorainak ellenőrzésére és az életmód felülvizsgálatára is. Az alapállapottól és a kezelés beállításának fázisától függően évente felülvizsgálatra lehet szükség, súlyosabb esetben akár havonta is hasznos lehet az ellenőrzés. A más típusú szív-érrendszeri betegeknek a rendszeresen kontrollokon kívül is érdemes meglátogatniuk a kardiológust, ha szokatlan tüneteket tapasztalnak, vagy ha éppen belevágnának egy nagyobb utazásba, edzésprogramba.