Elhízás dohányzás hipertónia

Nyomtatás A vérnyomást nemcsak akkor tekintjük magasnak, amikor fejfájást, szédülést, fülzú­gást vagy egyéb panaszokat okoz, hanem már akkor, ha észrevétlenül megterheli a szívet és az ereket, s ezzel hosszú idő alatt károsíthatja a szív, az agy, a vese vagy a szem vérkeringését.

Amíg ilyen szövődmények nincsenek, addig a hipertónia ki­tűnően kezelhető. Vérnyomáson majdnem mindig a ve­rőerekben — artériákban — a vér ál­tal az érfalra kifejtett nyomást értjük. A visszerekben — vénákban — uralko­dó sokkal kisebb nyomást nem szok­ták mérni az orvosok.

Elhízás dohányzás hipertónia artériás vérnyomás mérésekor két értéket kell meghatározni. A felső érték, az ún.

Mindkét érték lehet kóros, együtt vagy külön-külön. A vérnyomás részben a szívműkö­déstől, részben a verőerek ellenállásá­tól függ.

Sófogyasztás, alkohol, cigaretta és magas vérnyomás

Minél több vért lök a szív az erekbe, és minél szűkebbek a verőerek, annál magasabb a vérnyomás, s annál nagyobb megterhelésnek van kitéve mind a szív, mind az erek fala. A magasvérnyomás-betegséget maga a beteg hosszú éveken át észre sem ve­szi.

Ezekben az években alakulnak ki fokozatosan azok az érfali elváltozá­sok, amelyek majd jóval később szív­infarktushoz, szélütéshez, végtagi ar­tériás szűkülethez, vesebetegséghez, látásromláshoz vezethetnek.

Időskor­ban sokkal gyakoribb a hipertónia, mint a korábbi életszakaszokban, de az idősek magas vérnyomása nem az öregedés szükségszerű velejárója, ha­nem betegség, amelyet kezelni kell.

A magas vérnyomás felismerése A gyermekek évenkénti orvosi ellenőr­zésének elmaradhatatlan része a vér­nyomás mérése.

A fiataloknak legalább kétévente, a középkorúaknak és az idősebbeknek legalább évente egyszer meg kell méretniük a vérnyomásukat. Magas vérnyomást megelőző állapot­ról prehipertóniáról akkor beszél­nek, elhízás dohányzás hipertónia a felső érték és Hgmm közé, az alsó érték pedig 80 és 90 Hgmm közé esik. A hipertónia első stádiuma — Hgmm-es felső, il­letve 90 és Hgmm közötti alsó vérnyomásértéket jelent; súlyos, 2.

A szív- és érrendszeri megbetegedések főbb rizikófaktorai Magas vérnyomás hipertónia Az egyik leggyakoribb rizikófaktor a magas vérnyomás. Magas vérnyomású betegek között nagyobb számban fordul elő szívinfarktus, mint a normális vagy alacsony vérnyomásúak között. A magas vérnyomást önálló megbetegedésnek, és az érelmeszesedés egyik legfontosabb kockázati tényezőjének tartjuk. A vérnyomás értékét higanymilliméterben Hgmm fejezzük ki, és két számmal jellemezzük: a felső érték az ún.

A vérnyomás percről percre változ­hat pl. A magas vérnyomás diagnózisához egy mérés nem elég, különösen nem akkor, ha a mérési eredmények ingadozók.

A hosszabb ideje lappangó vagy nem megfelelően kezelt magasvérnyomás-betegség kivizsgálásába az esetleges érelváltozásokat, szervkárosodásokat kimutató műszeres és laboratóriumi vizsgálatok is beletartoznak. A magas vérnyomás okai Felnőttkorban a magas vérnyomás legtöbbször nyilvánvaló szervi ok nél­kül, fokozatosan alakul ki elsődleges vagy esszenciális hipertónia.

Növe­li ennek kockázatát pl. Ha azonban gyermekkorban vagy hir­telen jelenik meg a súlyos hipertónia, akkor a másodlagos magas vérnyomás lehetőségére is gondolni kell.

Magasvérnyomás-betegség = Hypertonia

Másodlagos hipertóniát sokféle be­tegség okozhat. Ezek közé tartoznak különböző vesebetegségek, elhízás dohányzás hipertónia, a mellékvese daga­natai, veleszületett érfejlődési rend­ellenességek, valamint az alvás alatti légzéskimaradás obstruktív alvási apnoé.

Gyógyszerek is kiválthatnak másodlagos magas vérnyomást lásd a keretes betétet, balra. Jelentősen emeli a vérnyomást a mértéktelen al­koholfogyasztás és több kábítószer pl.

A vérnyomást negatívan befolyásoló tényezők

Az elsődleges és a másodlagos magas vérnyomást nagyon fontos elkülöníte­ni egymástól, mert eltérő a kezelésük: elsődleges hipertónia esetén a tünet ke­zelése — tehát a vérnyomáscsökkentés — áll a középpontban, a másodlagos hi­pertóniák terápiájában viszont a kiváltó ok megszüntetése a cél.

A magas vérnyomás kezelése Az újonnan jelentkező, nem súlyos hipertónia vagy hipertóniát megelő­ző állapot kezelésére elsősorban élet­mód- és étrendváltoztatást javasolnak az orvosok. Ennek főbb célkitűzéseit a keretes betétben jobbra lent sorol­tuk fel.

A táplálkozás és az életmód megváltoztatása néhány hét vagy né­hány hónap alatt meghozhatja a kívánt eredményt. Ha azonban nem hozza meg, akkor a betegnek meg kell barát­koznia a tartós, mindennapos gyógy­szerszedés gondolatával.

Előrehala­dott magasvérnyomás-betegségben a gyógyszeres kezelés biztosan nem nélkülözhető. Vesebetegség vagy cu­korbetegség fennállásakor különösen fontos az erélyes és következetes vér­nyomáscsökkentő kezelés.

A vérnyomáscsökkentő szerek leg­fontosabb csoportjai: a vízhajtók pl. ACE-gátlók pl.

Ezen kívül több sáv és több elnevezés létezik, de az közös bennük, hogy mindkét paraméter szisztolés, diasztolés esetén, ha az egyik érték magasabb, akkor azt értékeljük. Fontos tudni, hogy a vérnyomásértékek emelkedésével arányosan nőnek a kardiológiai megbetegedések kockázatai is, mint a stroke, szívinfarktus, alvási apnoe stb.

Egyszerűbb ese­tekben az orvos egy gyógyszerrel kezdi a kezelést, s ha az maximális adagban sem elég hatásos, akkor vagy másik szerre vált, vagy a kezdetben adott ké­szítményt másik gyógyszercsaládba tartozóval egészíti ki.

A súlyos hipertónia kezelésében ma már inkább szabály, mint kivétel a kombinációs kezelés. A többféle vér­nyomáscsökkentő gyógyszer szedésére kényszerülő betegek számára egyszerűbb, pontosabb és ezért hatásosabb terápiát tesznek lehetővé a nagy vá­lasztékban rendelkezésre álló fix dó­zisú gyógyszer-kombinációk. Ezek is, mint a többi vérnyomáscsökkentő, csak receptre kaphatók, és szigorúan be kell tartani az adagolásukra vonat­kozó előírást, mert nemcsak a magas vérnyomás, hanem a túlzott vérnyo­másesés is veszélyes lehet.

Fiatalok között csak néhány százalékban jelentkezik hpertónia, 50 éves kor felett a népesség százaléka is érintett lehet, 70 éves kor felett pedig háromból két ember biztosan hpertóniás.