Magas vérnyomás stentelés után


A sztent-beültetés nem enyhíti a mellkasi fájdalmat Fordította:Czárán Judit Egy nemrégiben publikált tanulmány arról számol be, hogy míg a szívinfarktuson átesett betegek esetében a sztent-beültetés az artériák szabaddá tétele érdekében akár életmentő is lehet, addig a mellkasi fájdalom csillapítására a módszer nem alkalmas.

A Google adatkezelési elvei Egy minap megjelent cikk szerint az eljárás, amellyel évente több százezer szívbeteg mellkasi fájdalmait igyekeznek csillapítani, sok esetben hatástalan. A kutatók az elzáródott artériák szabaddá tételére szolgáló ún. Pedig a módszert leggyakrabban olyan betegeknél alkalmazzák, akiknek blokkoltak az artériái, és mellkasi fájdalmaktól szenvednek komolyabb fizikai igénybevétel, például hegyre felfele gyaloglás, vagy lépcsőmászás esetén.

Ám sokszor olyankor is elvégzik a beavatkozást, ha a betegnek nincsenek fájdalmai, de érszűkületben szenved. A szívbetegségek még mindig a vezető halálok Amerikában - évente ezer ember kap infarktust - és a sztent-beültetés szinte minden kórházban rutin beavatkozásnak számít.

magas vérnyomás stentelés után

A kutatók szerint éves szinten mintegy ezer beteg ereibe ültetnek be sztentet világszerte, mellkasi fájdalmaik csökkentésére, de van, aki ezt a számot még magasabbra becsüli.

Az eszközt több cég is magas vérnyomás stentelés után, például a Boston Scientific, Medtronic and Abbott Laboratories, és egy sztent-beültetés ára az amerikai kórházakban 11 és 41 dollár között mozog.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg A Lancetben megjelent legújabb tanulmány azonban megkérdőjelezi a több évtizedes klinikai gyakorlatot. Az eredmények ugyanis kétségessé teszik, hogy kell-e olyan gyakran, illetve érdemes-e egyáltalán sztent-beültetést alkalmazni mellkasi fájdalmak kezelésére.

Brahmajee K. Nallamothu, a Michigan Egyetem szívsebésze, Dr. William E. Boden, a Bostoni Egyetem Orvostudományi Karának kardiológus professzora pedig egyenesen "hihetetlennek" nevezte az eredményt.

Tudnivalók a leggyakoribb szívbetegségekről

David Maron, a Stanford Egyetem kardiológusa pedig kifejezetten dicsérte a "jól felépített" vizsgálatot, amely azonban véleménye szerint megválaszolatlanul hagy néhány kérdést.

Megjegyezte, hogy a vizsgálati személyek ugyan súlyos érelmeszesedésben szenvedtek, de csak egy artériájuk volt elzáródva, és az eredményről mindössze hat hét után kérdezték meg őket. Justin E.

Budapest, I. Hogyan kell élni, mozogni sztent beültetés után? Létrehozva: Sztancsik Ilonaa KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta eloszlatja a tévhiteket. Mire való a sztent?

Davies és a kollégái végezték beteg bevonásával, akik súlyos szívkoszorúér elzáródásban szenvedtek, és olyan erős mellkasi fájdalmakra panaszkodtak, ami már akadályozta őket a fizikai munkában.

Vagyis pont azt a kórképet mutatták, amire hagyományosan a sztent-beültetést szokták javasolni. A vizsgálatban résztvevők hat héten keresztül egyrészt olyan gyógyszereket kaptak, amelyek csökkentik a szívinfarktus kialakulásának kockázatát, például aszpirint, sztatint, továbbá vérnyomáscsökkentőt, másrészt olyanokat, amelyek enyhítik a mellkasi fájdalmat, mégpedig azáltal, hogy lassítják a szívműködést, illetve tágítják az ereket.

Ezután a betegek egyik felénél sztent-beültetést hajtottak végre, míg a másik felénél csak színlelték a beültetést. Ez azon kevés kardiológiai kutatások egyike, ahol egy színlelt beavatkozás hatását magas vérnyomás stentelés után összehasonlítani az igazival. Az orvosok mindkét csoport esetében katétert vezettek be a beteg lágyékhajlatán vagy csuklóján keresztül az érelzáród helyéig, úgy, hogy a folyamatot röntgennel figyelték. Mikor a katéter elérte az elzáródott részt, akkor behelyezték a sztentet, illetve a "placebo" csoportban magas vérnyomás kezelésére szolgáló gyógyszer időskorban helyeztek be semmit, hanem egyszerűen kihúzták a katétert.

Mindezt úgy, hogy sem a kutatók, sem a betegek nem tudták, hogy ki kapott sztentet, és ki nem. A beavatkozás után mindkét betegcsoport erős véralvadásgátlót kapott.

A sztentek pontosan azt tették, ami várható volt: a vér áramlása a korábban elzáródott artériákban jelentősen javult. Mikor a kutatók hat héttel később megkérdezték a betegeket, mindkét csoport arról számolt be, hogy enyhültek a mellkasi fájdalmaik, és jobban bírják a fizikai terhelést.

magas vérnyomás stentelés után

Vagyis nem volt különbség, azok, akiknél csak színlelték a sztent-beültetést, ugyanolyan jól voltak, mint azok, akik kaptak sztentet. A kardiológusok szerint ennek egyik oka az lehet, hogy az érelmeszesedés sok eret érint, a sztent-beültetés viszont csak a legsúlyosabb elzáródást szünteti meg, ami nem biztos, hogy szignifikáns változást eredményez a beteg közérzetében.

És akik mégis javulást érzékeltek, azt lehet, hogy csak a beavatkozás placebo hatása okozta. A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg Dr.

David L. Rita F. Redberg a San Francisco-i California Egyetemről azt írják a tanulmány recenziójában, hogy az eredmények alapján "át kellene írni az összes kardiológia tankönyvet".

Az Amerikai Egyesült Államok klinikai irányelvei szerint ugyanis a sztent-beültetés azoknál a blokkolt artériájú és mellkasi fájdalmaktól szenvedő betegeknél ajánlott, akiken már kipróbálták a legkorszerűbb gyógyszeres kezelést, ahogy ez az említett vizsgálatban résztvevő személyek esetében is történt.

Fájó szívvel

Csakhogy ezeket az irányelveket olyan vizsgálatokra támaszkodva dolgozták ki, amelyek a betegek egyszerű bemondásán alapultak, hogy tudniillik a sztent-beültetés után jobban érezték magukat. És mivel a beavatkozásnak vannak kockázatai, amelyekbe akár bele is halhat a beteg, sztentet csak szívrohamon átesett személyeknél lenne szabad alkalmazni - teszi hozzá.

A sztent-beültetést a es évek óta alkalmazzák a bypass műtétek alternatívájaként, mivel annál kevésbé invazív a beavatkozás. Ám a hatékonyságáról nagyon régóta folynak viták.

magas vérnyomás stentelés után

Egy nagy mintán, szövetségi szinten, ám kontrollcsoport nélkül folyó kutatásban Dr. Maronék most azt vizsgálják, vajon a szívinfarktus megelőzésében a gyógyszeres kezelés lehet-e ugyanolyan hatékony, mint a sztent-beültetés vagy a bypass műtét.

Boden által vezetett, ugyancsak kezeletlen kontrollcsoport nélkül, de nagy mintán végzett kutatásban azt találták, hogy a sztent-beültetés nem véd meg a szívroham ellen, illetve a szívbetegségek okozta halálozástól.

Stent beültetés

Ennek a szakemberek szerint az a magyarázata, hogy az érelmeszesedés roppant diffúz betegség. Lehet, hogy a ma elzárult artériát sikerül szabaddá tenni sztent-beültetéssel, ám holnap esetleg egy másik ér fog elzáródni, és szívrohamot okozni. Ám a mellkasi fájdalmak enyhítése sok kardiológus szemében más tészta. Abból indulnak ki, hogy végül is a szív egy izom, és ha az izom oxigénhiányos, akkor fáj.

Sok beteg szívkoszorúerei százalékban el vannak záródva, és biztos, hogy a blokk megszüntetésétől jobban fogják érezni magukat. Az az elképzelés, hogy a sztent-beültetés enyhíti a mellkasi fájdalmakat, mára annyira meggyökeresedett, hogy a legtöbb orvos nyilván továbbra is alkalmazni fogja, azzal érvelve, hogy egyetlen vizsgálatból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Még Dr. Davies is habozott, hogy tanácsolja-e a szóban forgó vizsgálatban részt vett betegekhez hasonló betegeinek, hogy mondjanak le a sztent-beültetésről.

A sztent-beültetés olyan széles körben elfogadott gyógymód, hogy az amerikai kardiológusok csodálkoztak, hogy engedhették meg az etikai bizottságok, hogy a vizsgálatban legyen egy kontrollcsoport is, amelynek tagjain csak színleg végezték el a beültetést.

Az Egyesült Királyságban viszont, állítja Dr.

magas vérnyomás stentelés után

Davies, nem volt nehéz engedélyt szerezni a vizsgálathoz, és vizsgálati személyeket is viszonylag könnyen találtak "Sokan nagyon nyitott az új kutatásokra, és ha megmondjuk nekik, milyen fontos kérdést szeretnénk eldönteni, könnyen kötélnek állnak" - mondja. Ennek dacára három és fél évig tartott, amíg összegyűjtötte a megfelelő vizsgálati személyeket.

Az amerikai kórházak jelentős részében az etikai bizottságok valószínűleg nem engedélyeznének egy ilyen kutatást, mondván, hogy ezeknek a betegeknek placebo kezelést adni nem egyeztethető össze az orvosi etikával. Neal Magas vérnyomás stentelés után, Jr.

Koszorúérműtétek

Néhány évvel ezelőtt az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer Engedélyeztetési Hivatal FDA kezdeményezésére vizsgálatot végeztek a magas vérnyomás invazív beavatkozással való kezelésével kapcsolatban.

A kontrollcsoport tagjain ebben az esetben is csak színlelték a beavatkozást. A módszert Európában is alkalmazták, de a vizsgálat azt állapította meg, hogy a vérnyomásuk nem csökkent jobban azoknak a betegeknek, akiknél valóban elvégezték a beavatkozást, mint azoknak, akiknél csak színlelték. Dickert ennek kapcsán reményét fejezte ki, hogy a jövőben a kardiológusok további színlelt beavatkozásos, kontrollált vizsgálatot fognak végezni a sztent-beültetések hatékonyságával kapcsolatban.

magas vérnyomás stentelés után

De az Egyesült Államokban nem lesz könnyű folytatni a vizsgálatokat, mivel annak valószínűleg mind a kórházak és az egyetemek etikai bizottságai, mind pedig a betegek ellent fognak állni. Ám az új kutatási eredmény legalább egy szívspecialistát máris saját orvosi gyakorlata újragondolására késztette. Nallamothu elolvasta a cikket, és éppen volt egy betege, egy Jim Stevens nevű 54 éves ügyvéd, akivel aznapra beszélte meg a sztent-beültetést.